Így dobhatjuk ki okosan a megunt ruhákat
Mennyire népszerű Magyarországon a használt ruhák piaca? Hol találhatóak a közelünkben ruhagyűjtő konténerek? Hová kerülnek a bedobott…
További részletek...![]() |
KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLTATÓK |
1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. , Telefon/fax: 1-350-7271, 1-350-7274, 20/ 364 0964 E-mail: [email protected] Web: www.kszgysz.hu |
A túltermelés és a túlfogyasztás komoly veszélyt jelent a környezetre, mivel az így termelődött hulladék nagyrésze a hulladéklerakókban végzi. A probléma mérete ellenére sem született egyetértés arról, hogyan lehetne globális szinten kezelni ezt a jelenséget. A települési szilárd hulladék (MSW) minden olyan, napi szinten használt dologból áll, mint például az élelmiszerek, a csomagolóanyagok vagy az elektronikai cikkek. Sajnos jelenleg ennek a hulladéknak kevesebb mint 20%-át hasznosítják újra, míg a többi a hulladéklerakókba kerül. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint, ha nem változik a politika, a települési szilárd hulladék mennyisége 2050-re mintegy 2 milliárd tonnával fog növekedni.
A legnagyobb hulladéklerakók Las Vegasban, Mexico City-ben és Sanghai-ban találhatók, ha csak a méret szempontjából figyeljük meg, azonban, ha az éves hulladékmennyiséget nézzük, a lista máris más képet mutat.
3: A legnagyobb hulladéklerakók listája az éves hulladékmennyiséget tekintve (millió tonna/év)
A globális hulladékindex elemzi a legfejlettebbnek számító országok hogyan termelik és hasznosítják újra a hulladékot. Az indexet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 tagjára alkalmazzák. A hulladékégetés környezeti hatás szempontjából előnyösebb, mint a hulladéklerakók, azonban csak a listán szereplő 17 ország éget többet, mint amennyit hulladéklerakóba küld. Az első három ország: Dél-Korea, Dánia és Németország, mivel mindannyian hatékonyan hasznosítják újra, és a hulladékégetést a hulladéklerakókkal szemben nagyobb arányban alkalmazzák.
4: Globálisl Hulladék Index 2022
Egyértelmű, hogy minél népesebb egy ország és minél nagyobb a gazdasága, annál több hulladékot termel. Viszont fontos megvizsgálni, hogy a kormányok milyen erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság érdekében. Az is látható, hogy a túlfogyasztást mint trend nehéz leküzdeni, ennek következményeképp pedig mind a magas, mind az alacsony jövedelmű országok szenvednek a következményektől.
Összefoglaló cikkünk Daniil Filipenco: World waste: statistics by country and brief facts című cikke alapján készült.
Az eredeti cikk: World waste: statistics by country and brief facts DevelopmentAid
Bizonyára sokat hallottunk már a 2015-ben írt Párizsi Megállapodásról, amit 196 ország írt alá és amelyben megfogadta, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést jóval 2 °C alatt tartja az iparosodás előtti szinthez képest.
Az Európai Bizottság útmutatót tett közzé „Hulladékgazdálkodás a koronavírus-válsággal összefüggésben” címmel
2020. május 23.
A tagállamoktól, az érdekelt felektől és az Európai Bizottság más szolgáltatóitól kapott beszámolók alapján a Környezetvédelmi Főigazgatóság „Hulladékgazdálkodás a COVID-19 válsággal összefüggésben” címmel egy útmutató dokumentumot tett elérhetővé a Bizottság weboldalán
A tanulmány a rendelkezésre álló tudományos ismereteket figyelembe véve, a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Európai Központ támogatásával készült és összefoglalja a jelenlegi helyzetet az egész EU-ban. Az EU Bizottság továbbra is naprakészen tartja ezt a dokumentumot, követve a vírussal kapcsolatos ismeretek fejlődését, a vírus terjedését, valamint a tagállamoktól és az érdekelt felektől kapott visszajelzéseket.
Az ISWA egyike volt azoknak az érdekelt feleknek, akiktől szakértői tanácsadást kért az Európai Tanács a helyzetről, és büszkék arra, hogy tudományos közreműködők lehetnek.
Az EUDEL tájékoztatót tartott arról a 2019 januárja során elindított projektről, amely az EU-India Policy Dialogues keretében az EU-s cégek, elsősorban KKV-k indiai piaci megjelenését kívánja elősegíteni.
Az elmúlt évtizedekben a globális vízkínálat évente körülbelül 1% -kal nőtt, többek között a népességnövekedés, a gazdasági fejlődés és a változó fogyasztási minták függvényében. A belátható jövőn belül is jelentősen nőni fog. A víz iránti ipari és lakossági kereslet sokkal gyorsabban fog növekedni, mint a mezőgazdasági kereslet, bár a mezőgazdaság továbbra is a világ legnagyobb felhasználója marad. A víz iránti kereslet növekedésének túlnyomó része a fejlődő vagy feltörekvő gazdaságokban tevékenykedő országokban fordul elő.
Az Európai Bizottság elindította az első európai fenntarthatósági díjat azon európai emberek,vállalkozások és szervezetek erőfeszítéseinek és kreativitásának elismerésére, akik az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljainak elérése érdekében dolgoznak.
A pályázatokat 2018. szeptember 14-ig lehet benyújtani a következő weboldalon keresztül.
A PETCORE létrehozta Plastic Aerosol Recycling Special Industry Group elnevezésű csoportját, mely a háztartásokban keletkező műanyag aerosolos palackok újrahasznosítását kívánja újragondolni és optimalizálni. További részletek...
24. oldal / 49
Mennyire népszerű Magyarországon a használt ruhák piaca? Hol találhatóak a közelünkben ruhagyűjtő konténerek? Hová kerülnek a bedobott…
További részletek...Az ECOMONDO az ökológiai átállás és a körforgásos gazdaság nemzetközi referenciapontja: a 28. kiadás minden várakozást felülmúlónak…
További részletek...2026. őszén, október 7-9. között már második alkalommal kerül megrendezésre az ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA nemzetközi szakkiállítás,…
További részletek...A KSZGYSZ és a NICOLE együttműködése hosszú időre nyúlik vissza. Örömmel jelenthetjük be, hogy az ez évi, őszi NICOLE munkacsoportülés…
További részletek...1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A.
Tel.: 350-7271, 350-7274, 336-0680
e-mail: kszgysz(kukac)kszgysz.hu
adószám: 18013021-2-41