Vízvisszatartás és veszteségcsökkentés - munkacsoport beszámoló

Neves meghívott előadókkal és 17 résztvevővel tartotta meg idei első ülését a KSZGYSZ Vízgazdálkodás és vízvédelem munkacsoportja május 19-én. Az aszály problematikájára fókuszáló szakmai esemény célja az volt, hogy az érintett szakemberek komplex tájékoztatást kapjanak a helyzetről és közösen mérjék fel a szövetségben rejlő válaszokat a környezeti kihívásokra.

Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese előadásában a hazai vízkészletek helyzetét és a „Vizet a tájba!” program célkitűzéseit mutatta be. Rámutatott, hogy Magyarország vízháztartása jelenleg negatív mérleget mutat: évente 98 km³ víz érkezik be az országba, miközben 105 km³ távozik. Ez a deficit – valamint a felszíni vízkészletek csökkenése és az egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok – komoly kihívásokat jelentenek. A téli csapadék mennyisége eltolódik a nyári hónapokra, és évente mintegy 20 km³ csapadék hiányzik az optimális egyensúlyhoz. A program központi eleme a vízvisszatartás fokozása, amelynek érdekében a tájhasználat átalakítása, természetes vízmegtartó megoldások alkalmazása válik szükségessé. Nem klasszikus műszaki beavatkozásokra építenek, hanem a tájban történő természetes vízmegőrzésre. Már több mint 15.000 hektáron ajánlottak fel területet gazdálkodók vízvisszatartási célokra. A felszín alatti vízpótlásban a MAR (Managed Aquifer Recharge) technológia nyújthat innovatív megoldást. A cél, hogy hosszú távon fenntartható, a természeti adottságokhoz illeszkedő vízkezelési gyakorlat alakuljon ki. A programot egy térképes, online felület is támogatja, amely elősegíti a vízvisszatartási lehetőségek tervezését és a társadalmi részvételt.

A talajvízkészletek klímaváltozás miatti veszélyeztetettségi térképe.

Az egyik legnagyobb kihívás itt az agráriummal való együttműködés, hiszen sok esetben a folyók partján ér véget 1-1 intenzív mezőgazdálkodás alatt lévő tábla. Ebben tud majd esetleg segíteni a szövetség, hogy a szemléletformálást segíti a gazdálkodók és az agrárium szereplői között.

Hintenberger Zsolt, a Realiscon ügyvezetője előadásában a vizes élőhelyek létesítésének környezeti, gazdasági és tervezési szempontjait ismertette. Kiemelte, hogy az ilyen beavatkozások egyszerre szolgálják a biodiverzitás növelését, a vízminőség javítását és a klímaváltozás hatásainak mérséklését. Példaként bemutatta a bécsi Aspern projektet, ahol a városfejlesztés és a természetes vizes élőhelyek létrehozása kéz a kézben halad. Hazai példaként a Boronka-mellék rehabilitációját emelte ki, amely jól szemlélteti a különböző vízvisszatartási technikák alkalmazását. A döntéstámogatásban súlyozott pontozási rendszert alkalmaznak, amely figyelembe veszi a víztér kiterjedését, a fenntartási költségeket és az ökológiai hasznosságot is. Többféle kialakítási lehetőséget hasonlítottak össze, köztük tavak láncolatát, folyószerű élőhelyeket és egybefüggő víztesteket. A cél minden esetben egy komplex, tájba illeszkedő és hosszú távon is fenntartható ökoszisztéma kialakítása. A Realiscon projektjei során hazai és nemzetközi tapasztalatokat egyaránt hasznosít. Stratégiai célként tekintenek a karbonsemlegesség elérésére is, különösen a zöld infrastruktúra alkalmazásán keresztül. Az edukációs lehetőségek és az ökoturisztikai értékek integrálása szintén fontos szempont a tervezés során.

A kialakítási módokat összefoglaló pontozási táblázat.

Kajner Péter és Rezneki Rita előadásukban a WWF Magyarország élőhely-rehabilitációs projektjeit mutatták be, különös tekintettel a Tisza menti beavatkozásokra. A cél, hogy 2030-ig legalább 150.000 hektáron valósuljon meg természetalapú, fenntartható ártéri gazdálkodás. A Beregi tározó mintaterületén több vízvisszatartási megoldást is tesztelnek, amelyek során kiemelt figyelmet fordítanak a helyi közösségek bevonására és aktív részvételére. Az Anyita és Dúdor térségek különösen ígéretes helyszínek a természetes vízjárások helyreállítására. A munkát több európai uniós projekt is támogatja, például a MERLIN és a COKE LDP 2.0 keretében.

WWF programok térképes projektösszefoglaló táblája.

A WWF nemcsak a természetvédelemi szférában aktív, hanem a vállalati szektorral is szorosan együttműködik, különösen a vízkockázatok azonosításában és kezelésében. A Water Risk Filter nevű eszközük segíti a cégeket abban, hogy ESG és CSRD megfelelőségüket vízügyi szempontból is megalapozottá tegyék. Az előadás hangsúlyozta, hogy az együttműködések célja a környezeti és üzleti fenntarthatóság összhangjának megteremtése. A WWF számos formális és informális partnerséget alakított ki élőhelyrekonstrukciós programokban is, melyek stratégiai jelentőségűek hosszú távon. Az Élő Folyók programon keresztül több vállalat is részt vesz a természetes vízjárások helyreállításában, a szervezet pedig képzésekkel is segíti a fenntarthatósági szakemberek fejlődését.

Water Risk Filter ismertetése és alkalmazási lehetőségek

Hankó Gergely előadásában a KSZGYSZ és a KEXPORT tagvállalatainak aszálymegelőzési és -kezelési portfólióját mutatta be, amely öt kulcsterületre épül. A cél a vízvisszatartás fokozása, a vízveszteség csökkentése és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztése. A szabályozási és intézményi háttér megerősítését többek között a Drought Prevention Institute (DPI), az Aszálykezelési Operatív Törzs, valamint a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság is biztosítja már. A vízmegtartás technikái között szerepel a résfalépítés, a mélyszivárgók létesítése, a sponge city koncepció alkalmazása, valamint a zöldmezős és barnamezős beruházások összehangolása. A monitoring és előrejelző rendszerek – például az aszalymonitoring.vizugy.hu és a Waterscope intelligens megoldásai – kulcsszerepet játszanak a gyors reagálásban és a költséghatékonyságban. A mezőgazdaság terén kiemelten fontos az aszálytűrő vetőmagok használata, az adatalapú, okos öntözési rendszerek, valamint az olyan innovatív módszerek, mint a climate farming vagy a vertikális farmok. A portfólió egyik pillére a társadalmi edukáció és szemléletformálás, amelyet többek között a Nemzetközi Folyómentő Képzés és a „Vízválasztó” projekt támogat. A kezdeményezések mögött kiterjedt nemzetközi együttműködés áll, többek között a HEPA, a Türk Államok Szervezete és brüsszeli partnerségek révén. Az előadás célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az integrált, innovatív megoldások szükségességére, valamint a vállalati és civil szereplők közötti együttműködés lehetőségeire.

Együttműködés, kommunikáció, szemléletformálás és oktatás szerepe

Horváth Erika, a Klarwin Magyarország ügyvezetője, aki korábban a Trend FM-ben is vendégeskedett, előadásában a korszerű NB-IoT és mesterséges intelligencia alapú szivárgáskereső technológiák alkalmazását mutatta be az ivóvízhálózatokban. A Gutermann Zonescan rendszer automatizált, nagy érzékenységű megoldásként napi korrelációval teszi lehetővé a szivárgások gyors és pontos azonosítását, jelentősen csökkentve a vízveszteséget és a karbantartási költségeket. Emellett bemutatásra került a biomimetikus membrántechnológia is, amely az aquaporin csatornák elvén működve rendkívül hatékony és energiatakarékos vízszűrést biztosít. Ez a technológia különösen jól alkalmazható olyan kihívások esetén, mint a hulladéklerakókból származó csurgalékvíz tisztítása. A Klarwin megoldásait már több ezer projekt során sikerrel alkalmazták, és a rendszerek rugalmas kialakítása lehetővé teszi katasztrófahelyzetekben való gyors bevetésüket is. Az előadás rávilágított arra, hogy ezek a fejlesztések nemcsak technológiai innovációt jelentenek, hanem a vízgazdálkodásban rejlő stratégiai lehetőségeket is újraértelmezik. A bemutatott eszközök különösen nagy jelentőséggel bírnak a városi vízhálózatok fenntartható működtetése szempontjából, ahol a precíziós mérnöki megoldások kiemelt szerepet kapnak.

Teljes korreláló rendszer (Zonescan) működésének ábrája.

Az előadásokat hosszú diszkusszió követte és a közös munka érdekében megosztásra került az aszálymegelőzési portfolió.

Beharangozásra került a jövő évi nemzetközi expó is, ahol a vízkezelés és az aszály kiemelt téma lesz. Mindenkit szeretettel várunk az ENVIRONTEC powered by ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi környezetipari, hulladék-, vízgazdálkodási és fenntarthatósági szakkiállításon. 2026. október 7-9.: Budapest, Hungexpo

Összeállította: Barna Kinga és Hankó Gergely