HU 
EN 
Szövetségi hírek
Így dobhatjuk ki okosan a megunt ruhákat
Mennyire népszerű Magyarországon a használt ruhák piaca? Hol találhatóak a közelünkben ruhagyűjtő konténerek? Hová kerülnek a bedobott…
További részletek...
A talaj világnapján idén a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti. Az ÖMKi nemrég frissített, országos komposzt térképén a hobbikertészek és a nagyobb mennyiséget igénylő növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket. A talaj világnapjára megjelent videójukban pedig többféle komposztálási megoldásról is szó esik.
Milyen a jó komposzt?
A komposzt megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás folyamata során létrejött anyag földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag, melyet jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként használunk.
A komposzt előállításához számos alapanyag és módszer alkalmazható. Beszélhetünk például növényi eredetű alapanyagokból létrehozott zöldkomposztról, komposztált állati trágyáról, gombatermesztésből megmaradó gombakomposztról, giliszták segítségével előállított vermikomposztról (más néven gilisztahumuszról) vagy a folyékony települési szennyvíz üledékéből - szigorúan szabályozott módon - előállított szennyvíziszap-komposztról, ez utóbbit ökológiai gazdálkodásban nem lehet felhasználni. Elterjedt a komposzttea használata is, amit az előállított komposztból kiindulva, a benne lévő egyes mikróbák felszaporításával készítünk vizes közegben. Segítségével így nagyobb területre tudjuk a talaj számára hasznos mikrobiológiai szervezeteket (pl. gombákat, baktériumokat) kijuttatni.
Ezerarcú csodafegyver a biokertészek kezében
Kevés olyan sokoldalúan felhasználható alapanyag van a növénytermesztők kezében, mint a komposzt. Használatát mind a talajunk, mind a növényeink meghálálják! Kijuttatása növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és pezsdíti a benne lévő esszenciális talajéletet. Komposzttal javítható a talaj szerkezete és vízmegtartó képessége, a növények számára pedig tápanyag-utánpótlást nyújthat, de akár a növényvédelemben is szerepet játszhat. A kertészek ágyások kialakítására, talajuk frissítésére, mulcsolásra is használhatják, de az érett, rostált komposzt tőzegmentes palántanevelő közegnek is alkalmas.
„Az ideális ültetőkeverék jó vízmegtartó képességgel rendelkezik, kémhatása kiegyenlített, porózus, biológiailag aktív, azaz a »jó« mikroorganizmusok túlsúlya jellemzi, kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú, valamint mentes a különböző károsító szervezetektől és idegen anyagoktól. A kísérleteinkben vizsgált zöldkomposztok, különösen a lombkomposzt úgy tűnik, megfelel ezeknek az elvárásoknak. Mindemellett lokális, könnyen beszerezhető és olcsó alapanyag, amelynek előállítása nem káros a környezetre.” - emelte ki Gyöngyösi Emese, az ÖMKi projektvezető kutatója.
Kicsiben és nagyban is megéri belevágni
Az ÖMKi talaj világnapjára megjelent videójában Víg Vitália talajökológus mutatja be a kertjében alkalmazott komposztálási rendszereket. Kiskerttulajdonosokat és gazdákat egyaránt arra ösztönöz, hogy bátran vágjanak bele a komposztálásba és a komposzthasználatba.
„Amit komposztálunk, az egyfajta erőforrás. Így is kéne tekintenünk rá! Amit nem tudunk elfogyasztani a konyhában, a lehullott avar, vagy bármiféle szerves maradék, az egy nyersanyag ahhoz, hogy valami csodálatos dolgot hozzunk létre.” - fogalmaz a szakember.
A komposztálást kisléptékben is érdemes elkezdeni, akár egyedül, akár másokkal. A közösségi komposztálás nemcsak a konyhai zöldhulladék hasznosítását adja, hanem olyan edukációs projekt lehet, amibe kicsiket-nagyokat egyaránt be lehet vonni.
Nagyüzemi komposzt a nagyobb igényekhez
Egyes termelési rendszerek, mint például a Jean-Martin Fortier nevéhez fűződő, világszerte népszerű biointenzív kertészkedés, egy komposzt-hangsúlyos módszer, melynek talajművelési módszertana nagy komposzt mennyiséget igényel, különösen az ágyások kialakításakor. Az árutermelő kertészek ilyen jellegű igényeit a nagy terület és az intenzív módszerek miatt már csak a professzionális komposztáló üzemek tudják kielégíteni.
Az üzemi komposztálás során semmilyen természetidegen folyamat, beavatkozás nem történik, egyszerűen a nagyságrend, a folyamat szervezettsége és a gépesítés miatt nevezik ipari komposztálásnak. A települési komposzttelepeken lakossági, valamint kertészetek által leadott zöldhulladékot használnak fel, melyeket prizmákba hordva, aprítás, rendszeres nedvesítés és forgatás mellett komposztálnak. A komposzt megfelelő gondozása (víz és oxigén biztosítása) a lebontási folyamatokat jelentősen felgyorsítja, így akár 6-8 hónapon belül felhasználásra kész komposzt állítható elő.
Az ÖMKi komposzt térképén azok a komposzttelepek találhatóak meg, ahol kizárólag lakossági és közterületi gyűjtésből, esetleg más növényi termékek (pl. törköly) feldolgozásából származó anyagokból készülő komposztot állítanak elő. A gyűjteményben csak olyan telepek kapnak helyet, amelyek a NÉBIH nyilvántartásában szerepelnek és a termékük rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel.
„A térképen jól látszik, hogy egyes országrészekben még kevés a zöldkomposztot előállító és értékesítő üzem, holott azt érzékeljük, egyre nagyobb az igény a jó minőségű, nagy mennyiségű komposztra.” - hívta fel a figyelmet Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadási csoportjának vezetője. „Az elérhető mennyiség növelése mellett a minőségre is érdemes koncentrálnia a már működő telepeknek. A műanyag-szennyeződés például kritikus lehet a végtermékben. Látunk szerencsére jó példákat, mint amilyen a közterületi zöldhulladék gyűjtése, ahol szilárd falú konténerekbe gyűjtik a lombot, nyesedékeket, ágakat. A műanyag zsák kihagyása a gyűjtési rendszerből egy fontos fejlődési lehetőség az előállító üzemeknek, hogy a kertészek és gazdálkodók a lehető legjobb minőségű komposzthoz juthassanak hozzá.” - tette hozzá a szakember.
A kertben termelődő zöldhulladék műanyag zsákos elszállíttatása helyett arra bíztat mindenkit a kutatóintézet, hogy vágjon bele a komposztálásba, és hasznosítsa a komposztot a talaj éltetésére - nem csak a talaj világnapján! Akinek nem áll még a megfelelő mennyiség rendelkezésre, annak gyors segítségül szolgálhatnak az ÖMKi komposzt térképének friss adatai.
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének díja.
Pályázati felhívás - Vállalkozás kategóriában (2019)
– a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének díja –
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége felismerve azt a tényt, hogy tagjaik és a hasonló tevékenységet végzők munkájukkal jelentős mértékben járulnak, illetve járulhatnak hozzá Magyarország környezeti állapotának javításához, e munka elismeréséül megalapította az évente egy alkalommal meghirdetésre kerülő
„A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT”
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének díját.
Pályázati felhívás - Magánszemély kategória (2019)
– a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének díja –
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, felismerve azt a tényt, hogy tagjaik és a hasonló tevékenységet végzők munkájukkal jelentős mértékben járulnak, illetve járulhatnak hozzá Magyarország környezeti állapotának javításához, e munka elismeréséül megalapította az évente meghirdetésre kerülő díjat,
„A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT”
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének díját.
A „Környezet Védelméért” Díj rámutat a környezetvédelmi szakemberek tevékenységének legkiemelkedőbb eredményeire, amelyeket a társadalom érdekében, a környezet terhelésének csökkentésére, a környezetszennyezések megszüntetésére végeztek el.
Mennyire népszerű Magyarországon a használt ruhák piaca? Hol találhatóak a közelünkben ruhagyűjtő konténerek? Hová kerülnek a bedobott ruhák, cipők, kiegészítők, mi történik velük? Hol ronthatja el a lakosság?
A visszagyűjtött ruhák milyen aránya kerül újrahasználatra, hasznosításra, energetikai hasznosításra és lerakásra? Mit jelent a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) a ruhaipar esetében? Ezekről is kérdezte Érczfalvy András, a TrendFM Délutáni Monitor műsorvezetője a KSZGYSZ szakértői riportsorozatában Hunyadi Bencét, a Textrade Kft. operatív igazgatóját.
 |
 |
Forrás: Textrade Kft.
A cég 1990-ben alakult használtruha-nagykereskedésként, mára a fő profiljuk a textil újrahasznosítás. Székesfehérvári üzemükben éves szinten 35 ezer tonna használt ruhát dolgoznak fel, ezzel Magyarország piacvezetőnek és Közép-Európa egyik legnagyobb vállalatának számítanak. Az üzemükben több mint 400 kategóriára válogatják a textíliákat.
Az EU körforgásos koncepciója célul tűzte ki, hogy az egyes anyagáramok zárt láncot alkossanak, az anyag és a termékbe befektetett energia benntartható legyen a termelés-kereskedelem-fogyasztás körforgásban. Ehhez a szemlélethez csatlakozva a Textrade célja, hogy a magyarországi textil hulladék feldolgozása során a lerakóra kerülő mennyiség kevesebb mint 1% legyen. Érczfalvi András a Monitor Délutánban kérdezte az operatív igazgatót.A
Az interjút itt tudja meghallgatni: Így dobhatjuk ki okosan a megunt ruhákat
További részleteket és a bemutatkozó kisfilmet itt találhat a TEXTRADE Kft. tevékenységéről: https://textradekft.hu/
A ruhagyűjtő konténereket itt találja: https://ruhagyujtes.hu
A KSZGYSZ által kedden megrendezett III. Országos Szemléletformálási Konferencián, amelynek a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusa adott otthont - amely az ország legfenntarthatóbb felsőoktatási intézménye – páratlan előadói gárda állt a több mint 130 résztvevő elé. Ők a témára fókuszálva, olykor a humor és a tudományos ismeretterjesztés eszköztárát is felhasználták, hogy bemutassák tudásukat és tapasztalataikat. Ugyanis – mint ahogy kiderült - ezekre is szükség van ahhoz, hogy a környezetünk állapotára, védelmére felhívó üzeneteink célba érjenek. E fontos kérdéskörrel a Szövetség Környezetvédelmi szemléletformálás, kommunikáció és edukáció munkacsoportja évek óta - szakértők bevonásával - kiemelten foglalkozik, így kerül sor kétévente a tapasztalatok és a lehetőségek értékelésére további szemléletformálási platformot teremtő szakmai konferenciák megrendezésére.
Megnyitójában dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus szavait idézte, miszerint „Eddig az ember magával a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie.” Ezért is időszerű az immár harmadik alkalommal megrendezett szemléletformálási konferencia, amely újabb ötleteket, példákat, együttműködéseket generálhat valamennyi résztvevő számára.
A résztvevőket dr. Jámbor Attila, az Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének vezetője köszöntötte, kiemelve, hogy szakmai partnerként és házigazdaként is jelezni kívánják az egyetem elköteleződését a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a zöld átállás megvalósításában.
Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára előadásában megköszönte mindazok munkáját, akik a környezetvédelmi szemléletformálásban aktívan részt vesznek és a cél érdekében a nehézségeken is képesek úrrá lenni. E téren tapasztalható az elköteleződés és hosszútávú gondolkodás, ehhez előadásában ismertette azokat a nemzetközi és hazai stratégiákat és programokat, amelyek mentén mindez megvalósítható. Mindemellett kiemelte a tavalyi EU-elnökség során folytatott környezetvédelmi érintettségű tárgyalásokat és a legjobb hazai, nemzetközi gyakorlatokat.
Raisz Anikó
Prof. Dr. Dúll Andrea, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánhelyettese az ökoszorongás és az ökoaggódás fogalmát járta körül, a környezeti bizonytalanság okozta ökoérzelmek és az új fogalmak mentén. Ennek köszönhetően a résztvevők megismerhették a “tétlenség sárkányait” és a “cselekvés méhecskéit” is.
A GreenDependent intézet szakmai vezetője Vadovics Edina a 1,5 fokos életmód eléréséhez nélkülözhetetlen egyéni döntésekről és strukturális feltételekről tartott előadást. A nemzetközi projektjük keretében kidolgozott 1,5 fokos életmód útmutató 7 nyelven letölthető: https://onepointfivelifestyles.eu/citizen-guide-to-15deg-lifestyles
Vekkel László a Good Stories kreatív igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a frontális információadás nem elegendő ahhoz, hogy a környezetvédelemhez, az éghajlatváltozás hatásainak leküzdéséhez szükséges magatartásbeli változásokat elérjük. Ebben nagy felelősségük van és lehet a marketingeseknek és a tartalomgyártóknak, akik – mint ahogy be is mutatta - képesek befolyásolni a mai és a társadalmi kultúrát.
Paul Ágnes a Cleanwashers alapítója a felelős kommunikációra hívta fel a figyelmet, hiszen nem minden zöld, ami elsőre annak látszik. Fogjunk gyanút, ha valaki ennek kommunikációjára többet költ, mint működésének környezet-, klímabarátabbá, fenntarthatóbbá tételére.
A mellény újragombolására, azaz gondolkodásunk megváltoztatásának fontosságára hívta fel a figyelmet Bárczy Zoltán aranydiplomás vegyészmérnök, aki a hulladékelhagyás megelőzését célzó gondolatait, javaslatait osztotta meg a hallgatósággal, miszerint a hulladék keletkezésében a vásárló felelősségét is firtatni kell. Oda kell figyelni arra, hogy a vásárló a megvásárolt termékkel - ha arra szüksége van egyáltalán, vagy csak igénye - hogyan gazdálkodik, felismeri-e annak értékét és érdekelt lesz-e, érdekeltté tehető-e abban, hogy használat, vagy feleslegessé válás esetén megfelelően kezelje azt? Nyomatékosítani szükséges a kommunikációban a vásárló felelősségét.
A KSZGYSZ több évtizedes szemléletformáló tevékenységét Hankó Gergely ügyvezető mutatta be, ismertetve a korábbi és jelenleg is futó hazai és nemzetközi projekteket, valamint beszámolt a következő időszakra tervezett eseményekről, kiadványokról is. Kiemelte, hogy a hatékony és eredményes környezetvédelmi és fenntarthatósági szemléletformáláshoz egy kormányzati ciklusokon átívelő, 10-15 éves horizonton működő, komplex szemléletformálási keretrendszerben működő “menedzsmentszervezetre” van szükség, ami egy széleskörben elfogadott stratégia, akcióterv mentén fogja össze az egyes kezdeményezéseket, generálja a szinergiákat, harmonizálja ezeket a globális és EU-s célokhoz, programokhoz. Fontos feladata lenne ennek a szervezetnek a folyamatos hatékonyságvizsgálat, nyomon követés, mérés, értékelés és minőségbiztosítás.
 |
 |
A konferencia Livits Réka grafikus jegyzetkészítő szemével
Az MGFÜ szakmai tanácsadója, Lenkey Péter az ESG átmenet és a szemléletformálás jelentőségéről tartott előadást, miszerint az „omnibusz” kissé lelassult, de nem fog megállni. Nem dőlhet hátra senki mert ezek a feladatok és az ütemezés rengeteg kihívást jelent már ma és a jövőre nézvést is és ezt meg kell ismertetni a gazdálkodó szervezetekkel, hogy ez a szemléletváltás ma már megkerülhetetlen.
Pantl Péter kommunikációs igazgató „MOL és a MOHU, mint új szereplők a szemléletformálásban” címmel tartott előadásában beszámolt a cég eddigi üzemi eredményeiről, amelyek megfelelő kommunikációs stratégiát is igényeltek és igényelnek, hiszen változatos módon kell elérni a változatos összetételű célcsoport, a lakosság egészét és kiváltani a kívánt, kölcsönösen előnyös cselekvést. Bejelentette, hogy ősztől átfogó edukációs programmal áll elő a MOHU, melynek előkészítése már zajlik.
A KSZGYSZ két levegőtisztasággal foglalkozó szemléletformáló projektjét (Kölcsönkapott levegő, Mindennapi levegő) Szőllősi-Sebestyén Zita oktatási koordinátor ismertette, kiemelve a nagy látogatottságot és az élménypedagógiai módszerek sikerességét. A projektek szemléltető anyagait, játékait a konferencia résztvevői is kipróbálhatták, diskurzust folytattak az animátorokkal. A KSZGYSZ a Horizont program keretében a Bay Zoltán Kutatóközponttal közösen vesz részt a “Kutatás mindenkinek” projektben, amely – a környezetvédelmi és fenntarthatósági fókusz miatt a “Fenntarthatóság tudománya” címet viseli. E program célja az általános iskolások érdeklődésének felkeltése a tudományágak, a kutatói pálya iránt. E program kellékeit szintén megtekinthették és kipróbálhatták az érdeklődők.
Környei Viktória az Unger & Partners kommunikációs vezetője ismertette a Planet Budapesten már megismert Heoes of the Future projekt módszertanát, látványvilágát, az eredmények alapján pedig az élményalapú oktatás szemléletformálásra, kreativitásra gyakorolt hatását. A Planet Budapest 2026 elején újra megszervezésre kerül Budapesten!
A Fenntarthatósági Témahét és az Európai Hulladékcsökkentési Hét kapcsán is ismert Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője, Matolcsy Miklós bemutatta az iskolai fenntarthatóságra való nevelés programját, a Zöld Könyv sorozatot, valamint a Zöld Híd projektet. Óriási siker, hogy tavaly óta választható érettségi tantárgy a fenntarthatóság, így is felkészítve a fiatalokat a fenntarthatóság, a környezettudatosság fontosságára, amelyet majd továbbtanulva, vagy munkába állva már gyakorolhatnak is.
Részlet Matolcsy Miklós előadásából
Ferenczi Attila Maxim a Reco Waste Management Kft. alapítója, tulajdonosa az ingatlanüzemeltetők, bérlők, tulajdonosok szemléletváltozásának fontosságára hívta fel a figyelmet, számokkal, adatokkal igazolva azt, hogy tudatos, felelős vezetői döntésekkel elérhető a működés költségeinek csökkentése, a dolgozók szemléletének pozitív irányú elmozdulása és a tettekben történő megnyilvánulás is.
Nemrég külön cikkben is beszámoltunk fejlesztéseikről.
Molnár Attila Dávid a PET Kupa egyesület alapítója „Ócean literacy vs folyóműveltség” címmel tartott előadásában a hazai és a külföldi résztvevőknek bemutatta azt a határon átnyúló együttműködést, amelyre lehetőséget nyújt az Erasmus+ program: Igy a folyóvizek szennyezettségének megelőzését társadalmi hálózatok szervezésével, edukációs programokkal, többnyelvű tananyagokkal és kiadványokkal, valamint gyakorlati tapasztalatok alapján, terepi munkával kísérve végzik. Mert az ember vágyik a víz közelségére, de azzal törődni kell. A víz és benne az élőlények védelmet érdemelnek - jövőnket szem előtt tartva is. Feltette a kérdést: “Hová lett a kádból a ponty?” Mert a pazarló életmód, a hulladékok keletkezése és nem megfelelő kezelése, az élővilággal való élő kapcsolat elvesztése ide vezet.
Mindebből következik, hogy paradigmaváltás kell a vízhez, az éltető vízhez való hozzáállásunkban, hiszen nélkülözhetetlen valamennyi élőlény számára és reméljük, hogy visszakerülhet a ponty a kádba, mert egészséges, tiszta élőhelyet teremtünk, adunk vissza számukra, ahol élhetnek, amíg nem kerülnek az asztalunkra...
Kiemelte, hogy ez a fajta környezettudatos cselekvés, aktivitás mentálisan is hozzájárul a fiatalok egészségtudatosságának növeléséhez, növeli önbecsülésüket és fejleszti a téma iránti érdeklődésüket, segíti a bevésést, sőt továbbtanulásukhoz orientációt is nyújt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a folyóvizeket érő szennyezések végül az óceánokba kerülnek, amelynek következményei már láthatóak is. Ezek megelőzését a projekt keretében pedagógusok bevonásával, folyószakaszok örökbefogadásával és tudásátadással is segítik. Az előadás egyik apropója az Erasmus+ támogatásból megvalósult “Folyómentő kézikönyvek” bemutatása volt, mely segítségével iskolák csatlakozhatnak a projekt keretében kialakított Folyómentő Iskolák Hálózatához. A projektben jelenleg 4 ország – hazai és határon túli - oktatási intézményének pedagógusai és diákjai vesznek részt (Románia, Szerbia, Ukrajna és Magyarország). A konferencia délutáni szekciójában a projekt nemzetközi résztvevői szinkrontolmácsolás segítségével kísérték figyelemmel az előadásokat, hogy az itt elhangzottakkal felvértezve hazájukban is alkalmazzák a kézikönyvben részletesen kidolgozott szervezési és pedagógiai módszereket. Az iskolák számára kidolgozott kézikönyvek természetesen online is elérhetőek, letölthetőek. (https://tisztatisza.eu/ )
Az egyébként is jó hangulatot Litkai Gergely humorista, fenntarthatósági szakértő még fokozta a délután során, amikor személyes hangvételű, könnyed, de fajsúlyos előadásában a fenntarthatósággal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait, gondolatait, valamint felméréseinek és ötleteinek fogadtatását, valamit terveit is megosztotta a résztvevőkkel. Ő így dolgozik a fenntarthatóságért.
Litkai Gergely
Mészáros Fanni, az APPLiA ügyvezetője bemutatta, hogy hogyan, hányféleképpen próbálta és próbálja elérni a fogyasztók ingerküszöbét, tekintetbe véve a korcsoportokat, a megfelelő módszertant és így eljutva a legújabb, legfrissebb közösségi médiabeli megjelenésekre, amelyekben a tanuláson, a pályaválasztáson, a szakmai pályafutáson keresztül mutatta be azt, hogy mindig rugalmasan alkalmazkodva kell és lehet újítani a tájékoztatásban, a szemléletformálásban, hogy elérjük, illetve eljuttassuk a megfelelő tartalmú információkat, kiváltsuk a kívánt cselekvést.
Délután Molnár Janka Sára elméleti fizikus, tudománykommunikátor, a FUNtasztikus tudomány Kft. ügyvezetője tartott lendületes előadást a közösségi média használatának rejtelmeiről, adatokkal, tényekkel alátámasztva, hogy bizony nem mindig sikerül, de érdemes próbálkozni a figyelem felkeltésére a természettudományos témák iránt is. Változatos stílus, tartalom, képi világ és főleg aktualitás legyen a mondanivalóban, hogy érezzék az érintettséget, akkor is, ha mindenki gyors választ akar, mert ha nem, akkor skip…
Ladányi Roland, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetője beavatta a hallgatóságot munkájukba, amellyel az elmúlt években és már idén is számtalan környezetvédelmi díjat nyertek. A hulladékgazdálkodással foglalkozó miskolci cég saját dolgozói kreativitását és elkötelezettségét jelzik ezek a programok, ötletek és az elnyert díjak. Bizonyítva rátermettségüket, a konferencia utáni PPH Media által szervezett GreenESGage Díjátadón át is vettek gyorsan egy “Special Mention” elismerést az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében megvalósított élelmiszerhulladék-csökkentő kampányukért.
A szervezők köszönetet mondanak a konferencia támogatóinak, az Energiaügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Innovációs Ügynökségnek és az Erasmus + programnak.
A képgalériát itt tekintheti meg:
https://drive.google.com/drive/folders/1R929DKhmEp1cKWa_9GJEKjFD3Sy4-pZg?usp=sharing
Fotók: Papp Zoltán
.png){kind=small}
