HÍREK

Levelezési címünk: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. | Miért legyek KSZGYSZ tag? | Feliratkozás hírlevélre | email

30 éve üzemel Közép-Európa első nagy biztonságú veszélyeshulladék lerakója

Ennek örömére büszkén adunk közre egy visszatekintést Gilyén Elemér tollából, aki az MMK Környezetvédelmi Tagozat tiszteletbeli elnöke, valamint az építőcég egykori termelési igazgatója (a Saubermacher Magyarország Kft. egykori, nyugdíjas fejlesztési igazgatója) volt. A fotók pedig magukért beszélnek
Három évtizeddel ezelőtt helyezték üzembe az Aszód-Galgamácsai Veszélyeshulladék Lerakó Telepet. Az 1989. május 15-i átadásra emlékezve az üzemeltető Saubermacher-Magyarország Kft-vel felelevenítettük a kezdeteket, a telep építéstörténetét, egyedi műszaki megoldásait.
A telep története az Állami Tervbizottság 2/1982. sz. határozatával kezdődött. Ez rendelkezett a veszélyes anyagok tárolására szolgáló országos hálózat kiépítéséről. Ennek első létesítményét Budapest és Pest megye szolgálatába állították.
Pest megye geológiai feltérképezését a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) végezte. Ez alapján a „Párt” és a Megye vezetői döntöttek, hogy lerakó telep az Aszód-Galgamácsa-Iklad települések között fekvő 72,4 hektáros területen épülhet.
A terület (Mária-völgy) a II. világháború óta a Honvédség lőtereként szolgált. A vastag agyagos vízzáró réteg miatt a katonai járművek közlekedésére csapadékos időben alkalmatlan volt. Ám a talajtani és domborzati adottságok az önálló vízgyűjtő terület vízforgalmának jó ellenőrizhetősége miatt veszélyeshulladék lerakónak ideális terület. A tervezési munkálatokat a MÉLYÉPTERV, Komlós Csaba és társai végezték. A lerakóhálózat beruházói és üzemeltetői feladatainak ellátásával az Ipari Minisztérium a FÖLDGÉP Általános Mélyépítő Vállalatot bízta meg, akik létrehozták a Környezetvédő Szolgáltató Leányvállalatot, erre a speciális feladatra. 1986-1988. novembere között került sor a telep építésére, amit a FÖLDGÉP újpesti főépítésvezetősége kivitelezett (itt dolgozott akkor Tarlós István jelenlegi főpolgármester is).
Gilyén Elemér az MMK Környezetvédelmi Tagozat tiszteletbeli elnöke, valamint az építőcég egykori termelési igazgatója (a Saubermacher Magyarország Kft. egykori, nyugdíjas fejlesztési igazgatója) elmondta.
„Kortörténet”, hogy ezt a céget 1952-ben hozta létre az Építésügyi Minisztérium. A FÖLDGÉP volt az ÉM 1.sz. Földmunkát Gépesítő Vállalat. Évi 10 millió m3-es külszíni bányaművelést végzett (Tatabánya-Nagyegyháza, Veszprém-Várpalota, Borsod, stb., szén-bauxit- cementgyári kőbányák, téglagyári agyagbányák, kavicsbányák). A másik fő profil a 43.sz. ÁÉV és több magasépítő cég lakásépítési programjában kb. 100.000 lakás alapozását, út- és közműépítését végezte (Budapest, Miskolc, Székesfehérvár, Kecskemét), valamint mi kezdtük el a Paksi Atomerőmű építését is.
A FÖLDGÉP lett a veszélyeshulladék lerakók beruházásának gesztora. Hamar észrevettük, hogy ide nem csak építőmérnök, bányamérnök, gépészmérnök, közgazdász kell. A telep első vezetője Bagyin László vegyészmérnök volt.
A veszélyeshulladék lerakók biztonsága 4 tényezőtől és ezek összhangjától függ: 1) a terület vízföldtani adottsága 2) a lerakott hulladék kémiai-fizikai tulajdonsága 3) az előző kettővel szinkronizált műszaki védelem 4) az előző hárommal összehangolt megfigyelőrendszer. Az 5. elem a „társadalmi kontroll” (Hatóság + civil szervezetek).
Ennél a régi telepnél olyan jól sikerült a biztonság, hogy 2006-ban további 600.000 t vh. lerakására kapott egységes környezethasználati engedélyt. A Gabos György prof. vezette környéken lakó „értelmiségiek” (orvosok, tanárok…) jóvoltából plusz egy réteg szigetelő fólia került a vízzáró agyag és drain réteg fölé. Így a 30 évvel ezelőtti vh lerakórészek is megfelelnek a mostani EU előírásoknak. Árvai József hulladékos főosztályvezetőnek köszönhetően a telep kapott gázkromatográf műszert (akkoriban ez egy 10 millió Ft értékű ritka műszer volt), amivel ellenőriztük a beszállított hulladékok minőségét konténerenként.
A telepet Ausztriától, Anglián át Japánig számos delegáció meglátogatta, a Környezetvédelmi Világközpont (WEC New York) független szakértőinek véleménye szerint a telepen alkalmazott technológia mintaértékű. A FÖLDGÉP privatizációja során, 1993-ban a Rumpold GmbH, majd 2007-ben cégfúzióval, a Saubermacher cégcsoport lett a tulajdonos/üzemeltető. A telep jelenlegi arculata és szolgáltatási színvonala szempontjából érdemes néhány fejlesztést felidézni:
A műszaki fejlesztésre érdemes folyamatosan költeni és nem szabad a tervezési költségen spórolni! (Ki az, aki a fogorvosát, szülészét árverseny alapján választja?) Két példa a telep történetéből.
A lerakó-depóniák fölött védőtetők biztosítják, hogy csapadékvíz ne kerülhessen a veszélyeshulladékhoz és az abból kioldott „szennyvíz” ne terhelje a szigetelőrendszert. A MÉLYÉPTERV 30 m fesztávú vasúti sínen mozgó acélvédőtető rendszere után fél évvel újabb védőtetőt készítettünk. A 31-es ÁÉV hozzáértéséből adódóan Steinhausz Tiborral megterveztetett egy vonórudas statikájú szerkezetet, ami 30 %-kal kevesebb acélból készült (lásd fotó).
A tároló kapacitás növelése érdekében 15 éve új technológiával épült meg a 7-es számú lerakóhely. Ennek hosszúsága 252 m, szélessége 60 m, befogadóképessége 150.000 t hulladék volt (lásd fotó). A focipálya nagyságú kazetták fölé kellett védőtetőt építeni a csapadékvíz kizárásához. Az acélfőtartók között ponyvafedést alkalmaztak. A szükséges talajmechanikai vizsgálatokat a BME Geotechnikai Tanszéke készítette, Kováts Miklós vezetésével. A ponyva- és tartószerkezet statikai számításait a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszéken készült Dr. Galaskó Gyula irányításával. Az egymástól 14 m tengelytávolságra lévő 8 db íves-két csuklós-4 övű rácsos tartók lefedéséhez a felhasznált ponyva 7.500 m2. Egyedülálló, a mai hidak építéstechnológiájával analóg a hatalmas szerkezet előre csúsztatásos áttelepítése, amely ifj. Gilyén Elemér (PONT Terv) ötlete és Galaskó Gyula, Szathmáry István tervei szerint történt 2008-ban.
Dr. Szabó Imre a Miskolci Egyetem emeritusz professzora elmondta, hogy az Aszód-Galgamácsai lerakóhely vízföldrajzi adottságai ideálisak. A 30 évvel ezelőtt létesült telep teljes mértékben kielégíti a mai EU előírásokat. Itt a talajvíz (tulajdonképpen rétegvíz) szintje 10-20 méter körül van a lerakó szigetelőrétegének fenékszintje alatt. A többrétegű szigetelés meghibásodása esetén a monitoring jelez, van idő beavatkozni. A nagy adszorbciós kapacitású agyagréteg meg tudja kötni a szennyező anyagot. Modern geomembránok, csurgalékvíz-gyűjtő műanyagrétegek, ellenőrzőrétegek-elektromos geofizikai monitoring rendszerek segítenek a védekezésben. (Egy esetleges hiba esetén, a rendszer kb. 1 m2 pontossággal kiírja hol lyukadhatott át a szigetelőréteg.) A fedett lerakóhelyek a csapadék kedvezőtlen hatásai ellen védik a lerakott hulladékot. A tömörítő eszközök jelentősen javítják a depóniarészeken elhelyezett hulladék mennyiséget.
„A jó gazda gondossága”
A karbantartási/fenntartási költségen sem szabad spórolni. Például, ha ma nem végzem el az út karbantartását (vízelvezető árok-padka rendezése, kis lyukak aszfaltozása), akkor spórolok pár forintot idén, de 3-4 év múlva kétszer annyiba kerül a kátyúzás. A telep régi bekötőútjának burkolata 30 éve bírja a kamionterhelést, mert nem spóroltunk a karbantartáson.
Fontos fejlesztés volt a veszélyeshulladék kémiai-fizikai előkezelésének jobbítása dr. Bálint Sándor, Bartus Tibor Körte Környezettechnika Kft. terve szerint (lásd fotó). (Pl. 1 tonna pernye ma 40%-kal kisebb térfogaton elfér, mint 30 éve.)
A telepet 30 éve 200.000 t vh lerakására tervezték, 10.000 t/év kapacitással. A geológus, építőmérnök, bányamérnök, gépészmérnök, vegyészmérnök, környezetmérnök tudásának és a műszaki fejlesztésre költő tulajdonosnak köszönhetően máig 500.000 t került elhelyezésre.
Az is örvendetes, hogy 1 t veszélyeshulladék lerakási díja/ártalmatlanítási költsége ma kb. fele a 30 évvel ezelőttinek. (Az inflációt a „nyugdíjvalorizációs” szorzóval vettük figyelembe.) Ez a fegyelmezett gazdálkodás mellett a beruházás-üzemeltetés műszaki fejlesztésének köszönhető.
Végül két fontos tényadat
Az Aszód-Galgamácsai telep lehetővé tette, hogy 1989-ben elinduljanak a „környezeti kármentesítések”. Az első a Jászberényi Lehel Zagyva árterületén lévő „vadlerakók” felszámolása volt. Máig kb. 150.000 t veszélyeshulladék és erősen szennyezett talaj került beszállításra. Csak néhány területet említek meg: Óbudai Gázgyár, Aquincumi lakótelep környéke, Budafok barlanglakások, Felsőzsolca Sajó árterülete, Debrecen Szikgát, Várpalota paxit raktár, Balatonfűzfő Vegyi Művek, Budapesti Vegyi Művek, Tiszai Vegyikombinát, stb.
A másik örvendetes tény, hogy a hozzáértő „szakmai cégek” fajlagos termelésarányos veszélyeshulladék mennyisége csökkent. (Pl. Chinoin újpesti gyár 40%-kal)
Gilyén Elemér írása