Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsége
közhasznú szervezet
A l a p s z a b á l y

jogállás | cél | feladatkör | tagság | jogok és kötelezettségek | tagdíj | szervek | ügyintézés és gazdálkodás | képviselet | tagság megszűnése
 

1. §.

Jogállása

1. A Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsége (továbbiakban : szövetség) autonóm szakmai testület. Rövid neve: Környezetvédelmi Szövetség.
2. A szövetség önálló jogi személy, 1992. évben országos társadalmi szervezetként alakult.
3. A szövetség székhelye: 1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 68.
4. Bélyegzője: vízszintes pecsét a név és a székhely feltüntetésével.
5. A szövetség szakmai szervezetek, gazdasági társaságok, vállalkozók, intézmények és magánszemélyek szövetsége.

2. §.

A szövetség célja, feladatköre

1. Célja:
- a szövetség a magyarországi környezet-állapot javítását, a környezeti kultúra fejlesztését, a környezetvédelmi tudatformálást a saját eszközeivel végzi és szolgálja
- szervezi és összefogja a környezetvédelem  területén tevékenykedő szervezeteket
- érdekeiket szakmai szempontból egyezteti és képviseli,
- kezdeményezi a szabad vállalkozást
- kezdeményezi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését
- kezdeményezi és szolgálja a környezetvédelemmel kapcsolatos információk szabad  áramlását
- tevékenységével elősegíti a környezetvédelmi szemlélet fejlődését
- a környezetvédelmi ismeretek terjesztését kiadványokkal, konferenciák   szervezésével, oktatással 
- elősegíti az euroatlanti integráció folyamatát

3. §.

Feladatköre

A szakterületen önállóan és a tagjain keresztül ellátja az érdekegyeztető és kapcsolattartó feladatokat. 
1. Az érdekképviselet keretében:
1.1. A tagok összehangolt véleménye alapján állást foglal a szakmai területet érintő kormányzati és önkormányzati döntések és szabályozók tervezeteivel kapcsolatban. Állásfoglalásairól a gazdaságirányítási és társadalmi szervezeteket tájékoztatja.
Gyakorolja mindazokat a véleményezési, egyetértési, vagy egyéb jogokat,amelyek hatáskörébe tartoznak. 
1.2. Figyelemmel kíséri  a szakmai területet érintő vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a szakterületét befolyásoló szabályozók, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását, szorgalmazza a környezetvédelmi tevékenységnek kedvező gazdasági környezet kialakítását.
1.3. Kidolgozza és karbantartja a szakmára jellemző szakmai- etikai normákat, ügyel ezek betartására és fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő gazdasági magatartással szemben.
2. Az érdekegyezetetés keretében:
2.1. Segíti tagjainak az önkormányzatokkal, vállalkozókkal, valamint tevékenységükkel kapcsolatos szervezetekkel való együttműködését.
2.2. A gazdasági szervezetek szakmai-szervezeti továbbképzési kérdéseit érintő általános feltételek, ajánlások és útmutatók közreadásával segíti a tagok tevékenységét.
2.3. Önállóan és tagjain keresztül információs, egyeztető, döntés-előkészítő kapcsolatokat épít és tart fenn mindazon állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel és mindazon területeken, ahol a tagok szakmai érdekeinek érvényre juttatása azt indokolttá és szükségessé teszi. A szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tart az illetékes minisztériumokkal, az Országgyűlés szakbizottságaival, önkormányzatokkal, illetve azok szövetségeivel, szakmai és egyéb társadalmi szervezetekkel.
3. A szövetség a nemzetközi gazdasági Kapcsolatok elmélyítése érdekében:
3.1. Segítséget nyújt tagjai nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséhez.
3.2. Szakmai információk, szakmai napok megrendezésével, szakmai delegációk küldésével és fogadásával hozzájárul a kapcsolatok bővítéséhez, a fejlett külföldi környezetvédelmi technológiák, eljárások hazai elterjesztéséhez, a külföldi befektetések elősegítéséhez
3.3 Kapcsolatot tart külföldi szövetségekkel, melyekkel megállapodások keretében közösen szervezi a vállalatközi, cégek közti közvetlen kapcsolatokat
3.4 Nemzetközi szövetségekben és fórumokon képviseli a tagokat.
3.5 Nyilvános információs rendszerét angol nyelven is működteti, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez.
4. Egyéb feladatai keretében:
4.1. Elősegíti a fejlett környezetvédelmi technológiák, eljárások, stb. bevezetését és elterjesztését.
4.2. Szakmai információs munkát végez a szakterületen tevékenykedők munkájának segítésére, ennek érdekében kiadványt készít.
4.3. Rendszeres tájékoztatást nyújt tagjainak a szakmai jogszabályváltozásokról. Konferenciákat rendez a szakmai tájékoztatás, ismeretterjesztés érdekében.
4.4. Vitás szakmai ügyekben felkérésre békéltető, jószolgálati feladatokat lát el.
4.5. Szorgalmazza az oktatásban, képzésben, a környezetvédelmi szakterület szakmai megjelenítését.
4.6. Bárki által ingyenesen igénybe vehető olyan környezetvédelmi információs bázist épít ki és működtet az interneten, amelyből megismerhetők a Magyarországon működő környezetvédelmi szolgáltatások és a környezetvédelmi ipar helyzete, szereplői. A fenti információk megismerhetősége érdekében rendszeresen kiadványt is megjelentet.
4.7 Fenti, interneten működő adatbázist angol nyelven is elkészíti, hogy ezzel az euroatlanti integráció folyamatát segítse elő.
5.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 A szövetség az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c.) pont 4.8.9 és 19 alpontja alapján oktatási, természetvédelmi és környezetvédelmi, ismeretterjesztő és az euroatlanti integráció folyamatát elősegítő feladatokat lát el közhasznú tevékenysége keretében. 

A társadalmi szervezet politikai tevékenységet nem folytat, politikai szervezeteket, pártokat nem támogat és tőlük támogatást nem fogad el.
A társadalmi szervezet országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem ajánl.
A társadalmi szervezet politikai tevékenységet a jövőben sem folytat.

A társadalmi szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

Vállalkozási tevékenységet közhasznú céljainak megvalósítása érdekében azok veszélyeztetése nélkül végez.

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

4. §.

A szövetség tagsága

1. A tag jogállása szerint lehet: rendes, társult, vagy pártoló tag.
2. A tagok belépése a szövetségbe önkéntesen történik.
3. A szövetség rendes tagja lehet: bármely, a környezetvédelmi szolgáltatás területén működő jogi személyiségű, vagy anélküli gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, intézet, intézmény, magánszemély, aki/amely tevékenységét belföldi székhellyel végzi, a szövetség alapszabályát magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja, tagdíj fizetését vállalja, szakmai, vagy egyéb formában támogatja a célkitűzések megvalósítását.
4. Társult tag lehet: minden önálló jogi személyiségű szervezet, nonprofit szervezet, költségvetési szerv, vagy annak területi képviselete valamint természetes személy. Jogait és kötelezettségeit a szövetség és a társult tag közötti megállapodás határozza meg. A társult tag szavazati joggal nem rendelkezik, de minden juttatásra és kedvezményre, jogosult, amelyre a rendes tagok jogosultak.
5. Pártoló tag lehet: minden önálló jogi személyiségű, gazdasági szervezet - külföldi, vagy belföldi - vagy annak területi képviselete, vagy külföldi illetve magyar természetes személy vagy jogi személy, aki a szövetség célkitűzéseit elfogadja és annak megvalósítását anyagi, szakmai, vagy egyéb formában támogatja, vagy pártoló tagdíjat fizet. Jogait és kötelezettségeit a szövetség és a pártoló tag közötti megállapodás határozza meg. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik, de minden juttatásra és kedvezményre, jogosult, amelyre a rendes tagok jogosultak.
6. A szövetség tagjai sorába a belépés az elnökséghez intézett irásbeli nyilatkozattal történik, amelyben a belépő nyilatkozik, hogy a szövetség alapszabályát, a tagok együttműködésének és piaci magatartásának etikai normáit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és kötelezettséget vállal a tagdíj illetve az egyéb formában történő támogatás megfizetésére, illetve szolgáltatására. A tagság a nyilatkozatnak a szövetség elnöksége által történt elfogadásával és a tagdíj befizetésével kezdődik.
7. A tag kilépési szándékát köteles az elnökségnek írásban bejelenten. A tagság az írásbeli közlés hónapjának utolsó napján szűnik meg.

5. §.

A szövetség tagjainak jogai és kötelezettségei

1. A rendes tagnak jogában áll meghatalmazott képviselője útján, illetve a képviseletre felhatalmazott személy útján
- közgyűlésen részt venni
- megválasztása esetén tisztséget viselni
- javaslatot tenni a közgyűlés és az elnökségi ülés összehívására, illetve azok napirendjére 
- az elnökséget és az ügyvezető igazgatót javaslatokkal, észrevételekkel, kezdeményezésekkel megkeresni,
- az ülésekre előterjesztett javaslatok megvitatásában tanácskozási joggal részt venni, a határozatok és az ajánlások meghozatalában szavazati jogát érvényesíteni
- tisztségviselők visszahívását kezdeményezni
- a szövetség szolgáltatásait igénybe venni
- a szövetség bármely szervéhez vagy tisztségviselőjéhez panasszal fordulni
- a szövetségi tagságát, a szövetség logóját  ügyiratain feltüntetni.
2. A szövetség rendes tagjának kötelezettségei:
- a szövetség céljait támogatni, és munkájában részt venni
- az alapszabályt és az ülések határozatait betartani, ajánlásait figyelembe venni
- a szövetség munkájához szükséges - az üzleti titkot nem sértő -információkat rendelkezésre bocsátani
- gazdasági munkájában a szövetség többi tagjának érdekét szem előtt tartva, az együttműködés szellemét erősíteni
- a Közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat befizetni, illetve a szakmai vagy egyéb formában vállalt támogatást nyújtani
- a szövetség által meghatározott etikai normákat betartani.
3. A társult és a pártoló tagokat ugyanazon jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, mint a rendes tagokat, de szavazati joggal nem rendelkezhetnek, valamint képviseletre jogosító tisztséget nem viselhetnek.
Jogaikra és kötelezettségeikre egyebekben a szövetséggel kötött megállapodás rendelkezései vonatkoznak.

6. §.

Tagdíjfizetés

1. A szövetség tagja köteles a közgyűlés által elfogadott éves tagdíjat befizetni.
2. Az éves tagdíj összegének megállapítása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
3. A tagdíjat a szövetség által kiállított számla alapján kell befizetni.
4. A tagdíj a szövetség működésének feltételeit biztosítja.

7. §.

A szövetség szervei

1. KÖZGYŰLÉS
2. ELNÖKSÉG
3. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1. A Közgyűlés
1.1. A szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a rendes tagok összességéből áll. A közgyűlést évente legalább egyszer, ill. szükség szerint kell összehívni. Tisztségviselő-választó közgyűlést háromévente kell tartani.
1.2. A tagoknak a közgyűlésről szóló meghívót a napirend egyidejű közlése mellett a közgyűlés megtartása előtt legalább 14 nappal korábban írásban meg kell küldeni. A meghívóban fel kell tüntetni, hogy határozatképtelenség esetén a 1 órával későbbi időpontra hirdetett közgyűlés a megjelentek számától függetlenül, az eredeti napirendi pontokban határozatképes. A közgyűlés nyilvános, annak időpontját országos napilapban kell  közzétenni.
1.3. Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek. 
1.4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- Alapszabály jóváhagyása és módosítása
- Szervezeti Működési Szabályzat jóváhagyása és módosítása
- az elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek elfogadása, és a következő évi munkaterv jóváhagyása, melynek része a gazdálkodással kapcsolatos tevékenységről szóló beszámoló, ill. terv.
- az elnökség, az elnök, és az alelnökök megválasztása, felmentése, visszahívása,
- a Felügyelőbizottság megválasztása, felmentése, visszahívása
- az etikai bizottság megválasztása, felmentése, visszahívása
- állásfoglalása mindazokban a kérdésekben, melyekről a közgyűlés a munkatervben határozatot hozott,
- minden olyan kérdés megtárgyalása, melyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt
- a tagok gazdasági érdekeit jelentősen befolyásoló ajánlások és állásfoglalások elfogadása,
- az elnökség ügyrendjének jóváhagyása
- döntés a szövetség átalakulásáról, megszűnéséről és vagyon felosztásáról
- döntés a tagdíj összegének megállapításáról,
- döntés tagkizárásról,
kizárási okok: etikai szabályok megsértése
Alapszabályba ütköző magatartás
kötelezettségek megszegése
tevékenységi vagy személyi összeférhetetlenség
- döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a szövetség más szerveinek hatáskörébe.
1.5. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A közgyűlés határozatait - az éves beszámoló jóváhagyását is beleértve - egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szövetség elnökének szavazata dönt.
A jelenlévők 3/4-es szótöbbsége szükséges az alábbi esetekben:
-személyi kérdésekben (választott tisztségviselők)
-gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben
-kizárási kérdésekben
-alapszabály módosítására vonatkozó kérdésekben

egyhangú szavazat szükséges az alábbi esetben:
- döntés a szövetség megszűnéséről, és vagyon felosztásáról.

A közgyűlésen a határozatok meghozatala nyílt szavazással történik. Határozatképtelenség esetén azonos napirendi pontok mellett az ismételten összehívásra került közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés összehívása a határozatképtelen közgyűlés időpontjától számítva 8 napon belül lehetséges.
1.6. Rendkívüli közgyűlés összehívásához legalább a tagok 10%-ának javaslata szükséges. A javaslatban meg kell jelölni az összehívás okát és célját. A rendkívüli közgyűlést a javaslatnak az elnökséghez történő érkezésétől számított 30 napon belül kell összehívni.
1.7. A közgyűlést és a rendkívüli közgyűlést az elnökség hívja össze és az elnök, vagy valamelyik alelnök, vagy az általuk megbízott vezeti le. A közgyűlés nyilvános.
1.8. A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.
1.9. 1.9. A közgyűlésen a jogi személy tag képviselője vagy megbízottja az aláírási címpéldány (és igazolványa felmutatásával) illetve meghatalmazása benyújtásával, az egyéni vállalkozó tag személyesen szavazhat. Társult és pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik. 
1.10. 1.10. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak alapján határozatok könyvét kell vezetni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két tag hitelesítő záradékkal látja el.
1.11 A jegyzőkönyvnek és a határozatok könyvének tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, a hozott döntések (határozatok) szó szerinti szövegét, a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, a döntést támogatók és azt ellenzők, valamint a döntéstől tartózkodók számarányának rögzítését (amennyiben ez lehetséges, úgy a támogató az ellenző és a tartózkodó tagok megnevezésének feltüntetésével).
1.12 A jegyzőkönyveket és a határozatok könyvét a szövetség iratai között meg kell őrizni.
A működéssel kapcsolatban keletkezett fenti iratokba való betekintést az ügyvezetés munkanapokon, munkaidőben bárki számára lehetővé teszi.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet és a saját költségére másolatot is kérhet.
1.13 1.13. A közgyűlés döntéseit a tagokkal írásban igazolható módon, az érintettekkel ajánlott levélben kell tudomásra hozni. A döntéseket a nyilvánossággal a szövetség kéthetente megjelenő hírlevelén keresztül ismerteti meg. A szövetség működésének, szolgáltatásai igénybe vétele módjának, a szövetség az éves tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a szövetség székhelyén kifüggesztett feliújságon kell közzétenni. A közhasznúsági jelentést napilapban közzé kell tenni.
1.14
 
 
 
 
 
 
 

 

 A vezető szerv határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b. pont) , élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
b)  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
2. Az elnökség:
2.1. Az elnökséget a közgyűlés által választott jelölőbizottság javaslata alapján a közgyűlés 3 évre választja, tagjainak száma 9 fő + 2 póttag. Ha az elnökség bármely tagjának tagsági viszonya bármilyen okból megszűnik, tisztségéről lemond, helyébe az a póttag lép, aki a tényleges tisztségviselők után a legtöbb szavazatot kapta. A póttagot a tisztújító közgyűlés választja. Póttagok azok, akik a megválasztott tagokat követően a legtöbb szavazatot kapták.
2.1.1. A tisztségviselők a tagok képviselőiből választhatók, az elnökségi tagokból a közgyűlés 1 elnököt és 2 alelnököt választ.
2.1.2. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b)pont élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
     a)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
     b)bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben      egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
2.1.3. Nem lehet a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be -annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozást nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
2.1.4. Az elnökség a két közgyűlés között a szövetség legfőbb irányító szerve. 

Az elnökség ülését az elnök a napirend közlésével írásban 8 nappal az ülés előtt hívja össze. 

Az elnökség ülése nyilvános.

2.1.5. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a döntéseket a határozatok könyvébe be kell vezetni. 

Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

3/4-es szótöbbség kell az alábbi határozatok meghozatalához:
- etikai kódexre és annak módosítására vonatkozó javaslatok elfogadása
- az ügyvezető igazgató megbízása és a megbízatás visszavonására szóló döntés esetében.

2.2. Az elnökség hatásköre:
Az elnökség határozathozatalra jogosult mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább, az elnök személyét is beleértve, a fele jelen van. Az elnökség üléseit legalább negyedévenként ill. szükség szerint hívja össze az elnök. 
Munkaterv alapján dolgozik, amelyet maga állapít meg. Az elnökség ügyrendjét a közgyűlés hagyja jóvá. 
Az elnökség vagy felügyelő bizottság bármely tagja szövetségi tagságának megszűnése esetén a közgyűlésen megválasztott póttagok a szavazás során elfogadott sorrendben rendes tisztségviselővé válnak. 
 
2.3.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 Feladatát képezi továbbá:
 
- A szövetség Szerevezeti Működési Szabályzatának elkészítése,
- a szövetség gazdálkodásának irányítása és felügyelete,
- munkáltatói jogok gyakorlása
- éves beszámoló elkészítése és közgyűlés elé terjesztése
- iránymutatások kidolgozása az ügyvezető igazgató részére
- a szövetség tagjaiból vidéki és budapesti szekciók létrehozása és a működésükkel kapcsolatos szabályok kidolgozása,
- közgyűlésen kívüli határozat tervezetek elkészítése
- elkészíti és közzéteszi az elnökség közhasznúsági jelentését.
2.4. Az elnökségi ülések egyes napirendi pontjainak megvitatásához az elnökség tanácskozási joggal a tagok, az illetékes hatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.
3. Az Elnök:
- összehívja az elnökségi ülést
- ellenőrzi az Alapszabály előírásainak betartását, valamint az elnökség határozatainak végrehajtását, 
- képviseli a szövetséget
- kiadmányozási és utalványozási jogot gyakorol, 
- javaslatot tesz a közgyűlés napirendjére
- összehívja a közgyűlést
- elkészíti a közgyűlésen kívüli határozatok tervezetét, 
- ellátja a közgyűlés és az elnökségi ülés elnöki teendőit, 
- összehangolja a tisztségviselők tevékenységét. 
4. Alelnökök:
- az Alelnökök önálló képviseleti joggal rendelkeznek
- az Elnök akadályoztatása esetén az Elnöki teendőket elvégzik, gyakorolják az Elnöki jogokat és teljesítik kötelezettségeit
- képviselik a szövetséget
- kiadmányozási és utalványozási jogot gyakorolnak, 
- javaslatot tesznek a közgyűlés napirendjére
5. A Felügyelő bizottság.
5.1. A Felügyelő bizottság három  tagból áll, tagjait a Közgyűlés választja, hároméves időtartamra, a jelölőbizottság javaslata alapján. Elnökét a tagok maguk közül választják, ügyrendjüket maguk határozzák meg, és munkaterv alapján dolgoznak.
5.1.1. A Felügyelő bizottság határozatképes, ha 3 tagja jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
5.1.2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki 
     a) a vezető szerv elnöke vagy tagja
     b) a közhasznú szervezettel a megbizatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
     c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül -kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve
     d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
5.1.3. Nem lehet a szervezet tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be -annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
5.1.4. A Felügyelő bizottság szükség szerint legalább évi két alkalommal ülésezik, az felügyelő bizottsági elnök feladata az ülések összehívása.
5.2. A Felügyelő bizottság feladata:
- ellenőrzi a szövetség jogszabály ill. Alapszabályszerű működését,
- ellenőrzi a szövetség gazdálkodását, legalább negyedévenként pénzügyi, szakmai ellenőrzést tart
- véleményezi a közgyűlés elé terjesztendő pénzügyi helyzetről szóló mérlegbeszámolót,
- tevékenységéről a közgyűlésnek évente beszámol.
5.3.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 A Felügyelő bizottság jogai:

Feladatai végzéséhez a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szövetség alkalmazottaitól pedig tájékoztatót kérhet.

A Felügyelő bizottság a szövetség könyveléseibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Pénzügyi döntésekben indítvány tételére és annak elnökségi ülés elé terjesztésére jogosult.

A Felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
5.4.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 A Felügyelő bizottság kötelességei

A Felügyelő bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
     a) a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés vagy az Elnökség döntéseit teszi szükségessé,
     b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az Elnökséget a Felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő bizottság is jogosult. Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem  teszi meg, a Felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet.
6. Az Etikai bizottság.
6.1. A Szövetség létrehozza az Etikai Kódex betartásáért felelős állandó Etikai Bizottságot. A Bizottság felelőssége eljárni mindazon ügyekben, amelyek az Etikai Kódexben foglalt normák megsértése miatt merülnek fel.
6.2. Az Etikai Bizottság 3 állandó főből áll, akik az egyes ügyek megtárgyalásához további két főt kérnek fel a bizottság munkájában való részvételre.
6.3. Az Etikai bizottság három tagból áll, tagjait a Közgyűlés választja, hároméves időtartamra, a jelölőbizottság javaslata alapján. Elnökét a tagok maguk közül választják, ügyrendjüket maguk határozzák meg, és munkaterv alapján dolgoznak. A Közgyűlés 2 póttagot is választ.
6.3.1. Az Etikai bizottság határozatképes, ha 3 tagja jelen van, határozatait minősített szótöbbséggel hozza.
6.3.2. Nem lehet az Etikai bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki 
     a) az elnökség, vagy a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja
     b) a közhasznú szervezettel a megbizatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
     c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül -kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve
     d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
6.3.3. Nem lehet a bizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be -annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
6.3.4. Az Etikai bizottság szükség szerint ülésezik, az etikai bizottsági elnök feladata az ülések összehívása.
6.4. Az Etikai bizottság működését a Közgyűlés által elfogadott Etikai Kódex előírásai szerint végzi.

8. §.

A szövetség ügyintézése

1. A szövetség feladatai ellátására saját ügyintéző szervezettel rendelkezik, melynek vezetését az ügyvezető igazgató végzi.
2. Az ügyvezető igazgatót az elnökség bízza meg és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, munkaköri leírását a Szervezeti Működési Szabályzat tartalmazza.
3. Az ügyvezető igazgató feladata az ügyintéző szervezet irányítása, a közgyűlés és az Elnökség iránymutatásai alapján. 
Folyamatosan irányítja a szövetség ügyeinek intézését. Kezdeményezi szakmai bizottság összehívását az aktuális kérdések megvitatására.

Képviseli a szövetséget harmadik személyekkel szemben, aláírási és utalványozási jogot gyakorol. 

9. §

A szövetség gazdálkodása

1. A szövetség a rá vonatkozó hatályos jogszabályok szerint gazdálkodik.
2.
 
 

 

 A szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki. A szövetség a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait köteles elkülönítetten nyilvántartani.
A szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg  közhasznúsági jelentést készíteni.
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
     a) a számviteli beszámolót
     b) a költségvetési támogatás felhasználását
     c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
     d) a cél szerinti juttatások kimutatását
     e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapokból, a helyi önkormányzattól kapott támogatást
     f) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
3.
 
 		 Az ügyvezető igazgató elkészíti mindazon anyagokat és beszámolókat, amelyek a működéssel és a gazdálkodással összefüggenek, és azt az elnökségi ülésre ill. a közgyűlésre előterjeszti.

 
 

10. §.

A szövetség képviselete

1. A szövetséget harmadik személy előtt az elnök, az alelnökök és az ügyvezető igazgató önállóan képviseli.
2. Aláírási jogukat önállóan gyakorolják, kivéve a bankszámla feletti rendelkezést, ahol az aláírás együttesen (ketten-ketten) történik.
3. A szövetség elnöksége útján saját nevében közvetlen kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal, országos hatáskörű szervekkel, társadalmi és egyéb szervezetekkel.
4. A képviselettel és aláírási joggal felruházott tisztségviselők és alkalmazottak csak magyar állampolgárok lehetnek, és feladataikat az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak kivételével díjazás nélkül végzik.

11. §.

A szövetségi tagsági viszony megszűnése

1. A tag kilépésével.
2. A tag elhalálozásával.
3. A jogi személy megszűnésével, ill. a megállapodás megszűnésével. A jogi személy megszűnése esetén a tagság megszűnésének időpontja egybeesik a működés megszűnése időpontjával.
4. Kizárással.
5. Törléssel.
Amennyiben a tagdíj vagy egyéb vagyoni hozzájárulás hátralékát a tag a felszólítást követő 15 napon belül nem rendezi, az elnökség írásbeli, egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával törli. A határozat ellen a tag a közgyűléshez fordulhat.

12. §.

Záró rendelkezések

Az Alapszabályt az 1992. szeptember 2-i alakuló Közgyűlés fogadta el, a Fővárosi Bíróság 1993. január 13-án kelt 69.695/3 sorszámú végzésével 4972 szám alatt nyilvántartásba vette.

Az Alapszabály módosítását az 1994. május 13-i rendkívüli Közgyűlés elfogadta és a Fővárosi Bíróság 1994 V.31- (6. Pk..65695/4 ) /-én kelt végzésével 4972 nyilvántartáson átvezette, a további módosításokat az 1996. április 2-án megtartott Közgyűlés elfogadta, a Fővárosi Bíróság 1996. szeptember 17-én kelt végzésével 4972 nyilvántartáson átvezette, majd jelen módosított alapszabályt az 1997. április 2-án megtartott éves Közgyűlés elfogadta és a Fővárosi Bíróság 1997. május 23-án, 69695/8. számú végzésével átvezette, majd az 1998. május 7-i Közgyűlés ismét módosította. További módosításokat fogadott el a 2000. évi március 21.-i Közgyűlés, és a 2000. évi május 5.-i közgyűlés, jelen formáját a 2001. évi március 20.-i Közgyűlés fogadta el.