Hazai hírek

Válasszon nyelvet

A klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárás következtében várhatóan Magyarországon is egyre gyakoribbak lesznek az aszályos és bővizes időszakok a csapadék egyenletes eloszlása helyett.  A modellszimulációk szerint a század első felében nyáron a csapadék némileg kevesebb lesz, míg télen és tavasszal növekedésre számíthatunk – de nagy a bizonytalanság; ősszel egyértelműbb a növekedés. Ezzel párhuzamosan a száraz időszakok maximális hossza a nyári időszakban növekedni fog. (mbfsz.gov.hu)

Az évi csapadékmennyiség megváltozott időbeli eloszlása a következő hatásokkal jár:

  • szélsőségesebb vízhozam és lefolyás (nagyvízi és kisvízi);
  • a hőmérséklettel nő a párolgás/párologtatás;
  • csökken a beszivárgás mértéke;
  • mérséklődik a felszín alatti vizek természetes utánpótlódása;
  • csökken a hasznosítható a vízkészleteink megújulási képessége.

Mit tehetünk?

A vízkészletek jó mennyiségi és minőségi állapotának megőrzése érdekében tehát kiemelten fontos az öntözés alternatíváinak kidolgozása, mint például a mélymulcsos művelés, esővízzel való öntözés, talajtakarás stb. E mellett figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizek fenntartható használatának biztosítása, a vízbázisok túlhasználatának elkerülése és a felszín alatti vízkészletek utánpótolásának elősegítése többek között a lakossági vízigény (ivóvíz, öntözés) miatt is. 

Az alkalmazkodáshoz szükséges szakpolitikai fejlesztés tervezésének legfontosabb szempontjainak figyelembevételekor központi kérdés – mezőgazdaság szemléletváltása és fenntarthatóbb táj-, talaj- és vízgazdálkodása mellett – a vízvisszatartás, hogy a vízgazdálkodás valamennyi tevékenységében és dimenziójában átfogó célként jelenjen meg.

 

Főbb szempontok a szakpolitika kialakításánál:

 

  • az ivóvízellátás biztonságának fenntartása
  • a speciális ivóvízbázis-védelmi intézkedések megtervezése a legsérülékenyebb ivóvízbázisokra
  • a területhasználat, különösen mezőgazdasági földhasználat, felülvizsgálata a változó ökológiai és éghajlati feltételek szempontjából
  • a mezőgazdasági szempontból gazdaságtalanul hasznosítható területek művelésének átalakítása
  • ártéri tájgazdálkodási mintaterületek kialakítása
  • természetközeli vízpótlási rendszerek kialakítása
  • kistáji vízkörforgások rehabilitációja
  • a vizes élőhelyek fokozott szerephez juttatása a vizek megtartásában
  • a víztakarékos vízhasználatok lehetőségeinek feltárása
  • a kevésbé vízigényes technológiák kutatása, fejlesztése
  • összefüggő nagy vízfelületek kialakítása
  • es a „ki nem számlázott víz”-ből származó vízveszteség csökkentése, majd megszüntetése.

Ezek az összefüggő nagy vízfelületek turisztikai és rekreációs igényeket is szolgálnak. Ezen feladatokhoz konkrét vízvisszatartó opciók:

  • vizes élőhelyek helyreállítása és kezelése
  • ártéri helyreállítás és kezelés
  • vissza kanyargósítás
  • a vízfolyások medrének visszaállítása természetközeli állapotukba
  • időszakos vízfolyások, belvízcsatornák helyreállítása, visszakapcsolása a
  • vízelvezető rendszerbe
  • holtági tavak és hasonló jellemzők visszakapcsolása
  • mederanyag természetes állapotának visszaállítása
  • gátak és egyéb keresztirányú akadályok eltávolítása
  • mesterséges folyópartok eltávolítása
  • a vízfolyás partvédelmének megszüntetése
  • tavak helyreállítása
  • a talajvíz természetes beszivárgásának helyreállítása
  • polderterületek újrahonosítása.

 

Hazai és nemzetközi példák a gyakorlatban

 

A következőkben bemutatunk néhány megvalósult vagy éppen a megvalósítás folyamatában lévő vízvisszatartási, természethelyreállítási és környezettudatos településfejlesztési projektet.

Az egyik a LIFE-MICACC (2017-2021) projekt[1], amely „Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” címmel az első nemzetközi támogatást nyert éghajlat-politikai projekt, melynek fókuszterülete a természetre alapozott vízmegtartó megoldások Magyarországon.

A természetes vízmegtartó megoldások olyan többfunkciós megoldások, melyek a vízkészletek védelmét és egyéb vízzel kapcsolatos problémák megoldását szolgálják ökoszisztémák fenntartása és helyreállítása által, önműködő, természetes folyamatokra alapozva. Céljuk, hogy javítsák az élőhelyek, a talaj és a felszín alatti víztartó rétegek víztározó képességét, miközben javítják a vizek és a víztől függő ökoszisztémák állapotát. Kiterjesztik a zöld infrastruktúra-hálózatot, javítják a vizek mennyiségi és minőségi állapotát, és csökkentik az aszályokkal, hőhullámokkal és áradásokkal szembeni sérülékenységet; mindezt természetes folyamatokkal, az ún. ökoszisztéma-szolgáltatások erősítésével érik el. Ezen felül rengeteg járulékos előnyt biztosítanak, úgy, mint erózióvédelem, talajvédelem, természetes élőhelyek létrehozása és megőrzése, mikroklíma-szabályozás és rekreációs lehetőségek teremtése. Alkalmazásuk segíti a klímaváltozás megfékezését és a hatásaihoz való alkalmazkodást is. (Zöldgazdaság 2021)

A projekt keretein belül 5 jellemző káreseményre találtak természetalapú megoldást a következő településeken: Püspökszilágy, Tiszatarján, Rákócziújfalu, Ruzsa, Bátya.

1. Bátya: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz a csapadékgazdálkodás átalakításával  

2. Püspökszilágy: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz lefolyás-lassításra és vízvisszatartásra alapuló árvízi védekezéssel  

3. Rákócziújfalu: Természetközeli belvíz-visszatartás a szárazság mérsékléséért  

4. Ruzsa: Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz természetre alapozó szürkevíz visszatartással a Homokhátságon  

5. Tiszatarján: Fenntartható gazdálkodás és vízvisszatartás az ártéren a klímaalkalmazkodás érdekében 

A helyszínek kiválasztásánál fontos volt, hogy a településeken jelen legyenek a hazánkra legjellemzőbb vízgazdálkodási kockázatok, mint például a belvíz, árvíz, villámárvízek stb... Ezeken a településeken a természetre épülő, költséghatékony megoldások nem a már bekövetkezett károkat igyekszik orvosolni, hanem megelőzni igyekszik azt. 2018 őszétől kezdve két éven keresztül dokumentálták a településeket, a kialakított megoldásokat és azok hatékonyságát, működését. A projektről készült videó megtekinthető a következő linken:

A projekt részletes leírása megtekinthető a projekt hivatalos oldalán: https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu/hu

Szivacsvárosok

A szélsőséges időjárásra való felkészülésben a településfejlesztés és városi építészet is nagy szerepet játszik. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék felfogására és a városi vízellátásra nyújthat megoldást a szivacsvárosok koncepciója, amely az utóbbi években egyre több városban kezd elterjedni világszerte az új városrészek kialakításánál. A szivacsvárosokat az esőerdők és őserdők mintájára úgy tervezik, hogy képes legyen felfogni és raktározni a csapadékot, így akár lehetőséget adva a későbbi, szárazabb időszakban az esővíz felhasználására is. A szivacsvárosok megtervezésénél három fő szempontot kell figyelembe venni: „a már meglévő ökoszisztémák védelme, a kapcsolat helyreállítása a gyors városiasodás következtében elszakadt természeti élőhelyek között és a város újra tervezése a zöldövezetek, esővízgyűjtő területek és élőhelyek kialakításának koncepciója mentén.”[2]

Az első szivacsvárost Harbinban, Kínában alakították ki, de azóta számos nagyváros követte példáját, legújabban Bécs is, ahol jelenleg e szerint alakítják ki a most épülő városnegyedet. A szivacsváros kialakításának egyik alappillére a Stockholm Faültetési rendszer, valamint az elemes burkolat, ami lehetővé teszi a megfelelő vízelvezetést.

Kep4

Egy közelebbi jó példa a német „Isar Plan”, amely a Münchenen átfolyó Isar folyó rehabilitációs projektje. A KSZGYSZ és a PET Kupa munkatársai személyesen is bejárták a területet amikor idén tavasszal Münchenbe látogattak a   Dunavédelmi Bizottság (ICPDR) expert group ülésének kapcsán. A folyó városi szakaszának flórájának és faunájának helyreállítása  csaknem 8 km-es szakaszon zajlik. Az Isar-terv összehangolja az árvízvédelmi érdekeket a természetvédelemmel, a tervezéssel és a közhasználattal. Tervezése és megvalósítása többszintű együttműködésen, interdiszciplináris munkacsoporton és a polgárok folyamatos bevonásán alapul. A multifunkcionális folyótáj a kék, zöld és szürke infrastruktúrát ötvözi, miközben az ökológiai értékeket a hagyományos vízépítésbe integrálja.

Kep5

IMG 20230405 150902

20230405 163327

További információk az Isar folyó rehabilitációjáról: https://networknature.eu/casestudy/23365

Körforgásos lebegő városok  (Circular Floating Districts)

A várostervezésre visszatérve szeretnénk bemutatni egy másik fenntartható városi építészeti alternatívát. A körforgásos lebegő város koncepcióját egy holland építész és hajós, Williem Jan Landman alkotta meg. Az ötlet egy vitorlázás során született, ahol Landmanék egy hatalmas olajszállító teherhajó mellett hajóztak el, amely kihasználatlanul horgonyzott. A városnegyed konténerekből alkotott lakásokból állna össze, de zöldterületek kialakítása is van lehetőség.  A városnegyed a felépítéstől kezdve az esetleges megszűntetéséig teljesen fenntartható minden szempontból. Az energiaellátáshoz, hűtés-fűtés rendszerhez, a napenergiát és a várost körülvevő vizet hasznosítanák, az építkezés során elenyésző mennyiségű építési hulladék keletkezne. A vízgazdálkodás során természetes megoldásokon alapuló szürkevízrendszer kerülne kialakításra, az ivóvízellátás a tengervíz desztillációjával történne.  A lebegő városok koncepciója megoldás lehet a földhasználat csökkentésére, miközben lakóhelyet tud nyújtani a növekvő városi népességnek, de az alacsonyan fekvő, és így árvízveszélynek kitett városok számára is kulcsfontosságú lehet.

Kep6

(https://burstgroup.eu/circular-floating-districts-a-solution-to-expanding-cities-and-reducing-construction-waste/)

Filmajánló: Volt egyszer egy vadvízország

Írta és szerkesztette: Bodor Nóra és Hankó Gergely

Források: